Versek a múlt századokból
Kategóriák
Általános (1684)
Bölcsesség (45)| Mindennapok (289)| Természet (426)| Állatok (241)| Szépség (65)| Játék (36)| Sport (3)| Utazás (37)| Humor (80)| Gyermekvers (462)
Élet (1476)
Élet (345)| Sors (177)| Idő (84)| Egészség (2)| Betegség (52)| Öregedés (166)| Búcsú az élettől (121)| Halál (314)| Gyász (210)| Veszteség (5)
Lélek (400)
Lélek (32)| Remény (33)| Reménytelenség (22)| Emlékezés (166)| Képzelet (17)| Álom (60)| Álmodozás (28)| Lelkiismeret (6)| Vigasz (36)
Önismeret (108)
Kapcsolatok (356)
Kapcsolatok (58)| Barátság (39)| Jóság (38)| Bizalom (3)| Megbocsátás (1)| Tanács (2)| Biztatás (4)| Jókívánság (28)| Búcsú (53)| Hiány (42)| Magány (73)| Mosoly (8)| Harag (7)
Érzelmek (694)
Szerelem (954)
Szerelem (231)| Igaz szerelem (17)| Udvarlás (98)| Kedvesemnek (157)| Vallomás (53)| Vágyakozás (274)| Szerelemvágy (42)| Boldog szerelem (5)| Hűség (24)| Romantika (8)| Csók (45)
Szomorú szerelem (585)
Szomorú szerelem (202)| Viszonzatlan (110)| Kihűlt szerelem (119)| Szakítás (43)| Szerelmi csalódás (22)| Hűtlenség (79)| Féltékenység (10)
Család (297)
Társadalom (449)
Társadalom (168)| Oktatás (15)| Kultúra (3)| Munka (64)| Pénz (40)| Szegénység (96)| Hatalom (22)| Bűn (41)
Haza (649)
Haza (218)| Nemzet (155)| Szabadság (57)| Béke (17)| Háború (146)| Történelem (48)| Magyar nyelv (8)
Filozófia (827)
Filozófia (36)| Hit (41)| Vallás (139)| Isten (52)| Ima (103)| Valláskritika (29)| Tudomány (19)| Carpe diem (4)| Művészet (88)| Irodalom (289)| Zene (27)
Ünnepek (192)
Legújabb versek
Ez a te rózsád. Utcza, város
Pacsirtaszóval van teli,
Mikor tüzét a nyári napfény
E kis rózsába perzseli.
Ég-kék szemedben köny sem csillogott,
Midőn búcsúra nyújtott kis kezed
Utolszor vontam égő ajakamhoz
S könyezve mondám: "Ég legyen veled!"...
Sorsának kusza selyemgombolyagját
Gyöngédtelenül markolták a párkák...
Arany kalászok tengerében járok,
Reám nevetnek kék búzavirágok.
Nevetős kedvük nem tudom, miért van,
Egy-két nap tán még s fekszenek aléltan.
Éj, a legsötétebb éj vala,
Fáklya nékül járt az ész maga;
S mert gyakorta bűnbe sülyedett,
Sírt a gyászos elbukás felett.