Versek a múlt századokból
Kategóriák
Általános (1420)
Bölcsesség (39)| Mindennapok (224)| Természet (353)| Állatok (212)| Szépség (60)| Játék (31)| Sport (2)| Utazás (34)| Humor (75)| Gyermekvers (390)
Élet (1231)
Élet (289)| Sors (133)| Idő (80)| Egészség (2)| Betegség (47)| Öregedés (136)| Búcsú az élettől (100)| Halál (260)| Gyász (179)| Veszteség (5)
Lélek (337)
Lélek (30)| Remény (27)| Reménytelenség (21)| Emlékezés (131)| Képzelet (16)| Álom (53)| Álmodozás (24)| Lelkiismeret (6)| Vigasz (29)
Önismeret (95)
Kapcsolatok (297)
Kapcsolatok (44)| Barátság (36)| Jóság (35)| Bizalom (2)| Megbocsátás (1)| Tanács (2)| Biztatás (4)| Jókívánság (27)| Búcsú (40)| Hiány (32)| Magány (61)| Mosoly (8)| Harag (5)
Érzelmek (587)
Szerelem (798)
Szerelem (204)| Igaz szerelem (16)| Udvarlás (91)| Kedvesemnek (126)| Vallomás (45)| Vágyakozás (210)| Szerelemvágy (35)| Boldog szerelem (5)| Hűség (21)| Romantika (8)| Csók (37)
Szomorú szerelem (500)
Szomorú szerelem (176)| Viszonzatlan (96)| Kihűlt szerelem (97)| Szakítás (37)| Szerelmi csalódás (21)| Hűtlenség (66)| Féltékenység (7)
Család (249)
Társadalom (371)
Társadalom (137)| Oktatás (11)| Kultúra (3)| Munka (51)| Pénz (35)| Szegénység (77)| Hatalom (19)| Bűn (38)
Haza (473)
Filozófia (709)
Filozófia (35)| Hit (35)| Vallás (118)| Isten (38)| Ima (85)| Valláskritika (29)| Tudomány (15)| Carpe diem (3)| Művészet (86)| Irodalom (240)| Zene (25)
Ünnepek (169)
Legújabb versek
A Tisza partján kószál valaki
derengő Hold ezüstjén, némaárván.
Eltűnődik egy komor, ósdi bárkán,
hol búját harmonikán sírja ki...
Csak halkan, halkan, drága, szép Öröm,
Itt lábujjhegyen járj!
Ne csábíts hangos szó-beszédre,
S teli tüdőből csengő kacagást
Te tőlem ne kívánj!
Mily jó ha este kanalamról
lassan a tányérra csorog
a sárga méz, az illatos méz,
mint csillogó aranyborok!
A törpefenyők szívós karja közt
Feküdtem önfeledten.
Síri csend, csúcsok csendje vett körül.
A tekintetem, ahogy fölvetettem
Találkozott egy óriás madárral.
Kiterjesztett, két mozdulatlan szárnnyal
A nagy magasban szinte állt felettem.
Az orra hegyorom.
A szája örvény.
Szemei tengerek.
De sohsem rengenek,
Csak néznek merőn, rebbenéstelen,
Bennük összefoly mult, jövő, jelen.