Szomorú versek

Jászay-Horváth Elemér

Szomorú szemű asszony

Kezében hervadt sárga rózsák,
Bús ciprus árnya rá borúlt;
Nagy felhők úsznak ciprusok felett.
Sohase láttam két szemet
Ily szomorút.

Tovább...

00

Gyóni Géza

Lola Tesi hegedűje

Kis sárga virágot
Küldött a nagy orosz puszta.
Sirt a hegedű,
És sirt a szivünk, hogy húzta.

Tovább...

00

Ady Endre

Hárman a mezőn

Hárman vagyunk csupán a nagy Mezőn:
Az Isten, én és egy paraszti átok.
S én jól tudom, mindnyájan meghalunk,
Csak egy nagyot, kiméletlent kiáltok.

Tovább...

30

Petőfi Sándor

Hol vagy te, régi kedvem?

Hol vagy te, régi kedvem?
Te pajkos, vad fiú!
Fölválta lyánytestvéred,
A szótlan, méla bú.

Tovább...

20

Ady Endre

Könyörgés egy kacagásért

Arcod haragos fellegekből
Ismerős nekem, Isten,
Villámok hozták el szememig
S fürdettem gyakran könnyeimben.

Tovább...

30

Sárosi Árpád

Szüret

A hegytetőkön táncos tüzek égnek.
Lent mámor, ének, hangos dáridó.
Rubin pohár kezében a vendégnek,
Arany teritőn minden, ami jó.

Tovább...

00

Pósa Lajos

Az apácza

Sötét cellájában
Térdel az apácza,
Hófehér galambként
Mennybe száll imája.

Tovább...

00

Ady Endre

Az elmaradt szomorúság

Szép Húsvét jött most, cifra és derült,
Uram-Istenem, ez se sikerült:
Egy kalendáriumi szomoruság.

Tovább...

Somlyó Zoltán

Fájdalmas eső

Esőre állott az idő -
a párnás pamlagon hevertem.
A délután
hárfáját pengette leverten.

Tovább...

00

Somlyó Zoltán

Hol vagy, életem?...

Tűzhelyem lángja merre lobbant?
Merre kígyózott parázs-nyelve?
Hideg van ma... Minden szenem s fám
talán örökre eltüzelve...

Tovább...

10

Reményik Sándor

Fekete gyémánt

Egy arc derűje lelkembe ivódott:
Őserdő fáiba a napsugár.

Tovább...

50

Ady Endre

Vörös tele-Hold emléke

Hegy mögül mikor vörös tele-Hold
Ébredt,
Az alkonyon (már három éve lesz)
Elébed
Csöndesen beteg szivem lehullott.

Tovább...

30

Vörösmarty Mihály

A fellegekhez

Háborogva, csüggedezve
Állok a sík közepén,
Új keservvel, új bánattal
A bejött év kezdetén.

Tovább...

Szabó Endre

A nap

És minden reggel fölkél a nap
És mosolyogva halad, halad,
Lekémlel a kis magyar világra
Mintha csak épen minket vigyázna.

Tovább...

Sárosi Árpád

Öreg estén szálló bánat

Ne integess, vén cimbalmos,
Te se bírod, vége.
Elfakult már mindkettőnknek
Régi legénysége.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ