Versek a halálról

Reményik Sándor

Mindenki megy...

Vagy így, vagy úgy, de mindenki siet
Mostanában tőlem valahova -
Nem volt ily kurta azelőtt a perc,
S az óra ily kiszabott, mostoha.

Tovább...

Komjáthy Jenő

El akarok égni

El akarok égni,
Magasba lobbanni,
Magamat még élve
Az égbe ragadni.

Tovább...

Dömötör János

Sóhaj

Rég beomlott sziklavárak
Felépülnek könnyedén,
De ott porlad, a ki meghalt,
Sülyedt sírja fenekén.

Tovább...

Czóbel Minka

Örökre mindörökre

Ha érzésed, ha vágyad van
Temesd el hűs magányba,
Megfejthetlen titok marad
A boldogság talánya.

Tovább...

00

Czóbel Minka

Tavaszdal

Egy nagy madár ijedve felsívit;
Buddha kinyujtja felém karjait,
Jóságosan szól a kegyelmes Isten:
"A boldogságot mért kerested itten?

Tovább...

00

Szenteleky Kornél

Csodálkozó sóhaj az idegenhez

Szeretni szeretnélek
hatalmas Idegen,
barátságban szeretnék élni veled,
mint repkény, mely óriás
tölgyre kúszik.

Tovább...

00

Czóbel Minka

Virág-hullás

Ha illatos nyár tova lebben,
Ősz tisztje, hogy virágot szedjen,
Ki kérdi, a selymes mezőt
Hány díszíté? - Később, előbb
Elhal mind, mind; majd jő a tél,
Kegyetlen-jó, hideg, fehér.

Tovább...

00

Szenteleky Kornél

Egy pillanat

Ha majd ismét eljön egy karácsony,
milyen szép lesz a hó, az öröm,
a csúf szívek is szépek lesznek,
amint cukorkát visznek másnak.

Tovább...

Peterdi István

Egy húszéves lány halála

Olyan kicsiny volt s olyan közönséges s mégis boldog.
Mert sírt ha arra gondolt: élni; s lelkét megszentelték a könnyek.

Tovább...

00

Endrődi Sándor

Itt hagylak...

Itt hagylak, életem virága,
S neved suttogva, neved áldva,
Leszállok a nagy éjszakába.

Tovább...

Jékey Aladár

Álom

Vállamra tette csontkezét
És megrázott nagyon.

Tovább...

Jékey Aladár

Tavaszunk kérdez

Itt vagyok, ime!
Fekete fákban
Duzzad a zöld ér.
Hát a piros vér
Mért, hova foly még?

Tovább...

00

Vörösmarty Mihály

Atyám sirjához

Feléd borongnak, bús temető, komor
S vad képzetekben éji keserveim;
Feléd, hol elhúnyt jó atyámat
Sír födi, és füzeid takarják.

Tovább...

Ady Endre

Másokért halunk meg

Hogy megnőnek a dolgok,
Ha az ember már törpül:
Mindenki óriás lesz
S egy ránk-bámuló körbül
Kiáll a középre valaki.

Tovább...

20

Madách Imre

Lujza leánytársához

Ím itt a sir, szent mindkettőnk előtt az,
Ládd, érzeményünk hol találkozott.
Sírunk közösen ormán, jőjj, leányka,
S szent lesz könnyünk, mely együtt foly ki ott...

Tovább...

00
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ