Gyóni Géza versei a halálról

születési nevén Áchim Géza, magyar költő
1884. június 25. (Gyón) — 1917. június 25. (Oroszország)

Tiborc elment a fiai után,
Sürü rajokban kik előtte szálltak.
Gyönyörübb rendje régen nem akadt
Sovány mezőkön a halál-kaszának.

Futunk az uton, ki kocsin, ki gyalog.
Fáradt az igás s az ember fáradt.

Én még vetkőzöm este,
S reggel felöltöm nyűgös rabruhám:
Minthogyha volna cél, amely után
Béklyózott lábbal indulni lehetne.

A halál kénes, keserű szaga
Hányszor gőzölgött már torkomban, -
És rád gondoltam
Mégis minden halálos éjszaka.

Te már mindent tudsz, halott katona,
Vagy ami jobb tán: tudod már a semmit.
Szemed nem bántja bűn és babona,
S füledbe már az örök csend szüremlik.

Az élet titka: őszinteség -
S kerülik egymást a testvérek.

Soká, nagyon soká töprengett,
Hogy válaszolhat-e neki?...