Emlékkönyvbe
Mi egy szép arc, ha nincs bája?
Mi az ég, ha rám nem kékűl?
A tavasz, ha nincs rózsája,
S a madárka, szárnya nélkűl?
Beúszva ifjuságunk habjait,
A szép folyam közös csónakja vitt.
A boldogság oly közel már,
Melyet esdél nyugtalan,
Oh, a hű nő birtokával
Minden, minden adva van.
Szófogadó gyermek
Kedves Isten előtt,
Éjjel-nappal nézi
Nagy szeretettel őt.