Brady85

Iskolában nem érdekelt az irodalom, főleg nem a versek. Azért kezdtem verseket írni, hogy leírjam az érzéseimet, bár ezeket inkább még csak szárnypróbálgatások. Amikor valamilyen érzelmi behatás ér, késztetést érzek arra, hogy leírjam őket és ezeket legjobban vers formájában lehet kifejezni! Nem is értem az úgynevezett "bértollnokokat", hogy tudnak olyan dologról írni, amit nem éltek át?!?!

A tollam még mindig a kezembe, amíg tinta van, én nem teszem le. Ilyen a magányos harcos útja. Mi jön holnap? Ő sem tudja, de ő már itt él a jelenben, ott látom mélyen a szemedben...