1800-1850 között született költők

Szerző (versek száma)
Leírás (születési idő)
költő, műfordító, újságíró (1850. december 31.)
eredeti nevén Rosenzweig Adolf, humorista, lapszerkesztő, orvos (1836. március 31.)
magyar költő, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára (1817. március 2.)
költő és népmesegyűjtő, Arany János fia (1844. március 24.)
költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1804. január 31.)
teljes nevén Rózsaági Antalné Bálintffy Etelka, művésznevén Hajnalka, pesti költőnő (1844. március 24.)
eredeti nevén Stand Károly, magyar író, újságíró és műfordító (1821. március 2.)
a gyermekvédelem népszerűsítője (1804. április 15.)
költő, a márciusi ifjak egyike (1829. január 10.)
családi néven Buczurkai János, költő és író (1840. október 15.)
jogász, költő és bencés szerzetes (1807. július 9.)
evangélikus teológus, költő és tanár (1842. augusztus 8.)
bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, Jedlik Ányos fizikus unokatestvére (1800. december 17.)
jogász és költő (1836. február 11.)
eredeti nevén Viczmándy Győző, költő és író (1850. december 2.)
költő és műfordító (1844. július 15.)
költő és író (1850. január 16.)
ügyvéd, akadémiai tanár, költő (1814. április 1.)
író, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja (1813. szeptember 3.)
költőnő (1823. december 17.)
magyar költő, író és újságíró (1812. október 10.)
gimnáziumi tanár és igazgató, író és költő (1846. december 1.)
magyar irodalomtörténész, költő és író (1826. január 25.)
költő, író, országgyűlési képviselő (álneve: Hiador) (1821. január 16.)
költő és műfordító (1846. január 7.)
eredeti nevén Dr. Ásvay Jókai Móric, regényíró, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag (1825. február 18.)
református lelkész, költő és fordító (1818)
ügyvéd, költő és műfordító (1822. január 1.)
magyar költő és szerkesztő (1843. november 30.)
néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök (1811. június 28.)
ügyvéd és költő (1811. április 9.)
író és megyei levéltáros (1818. július 20.)
költő és műfordító (1825. november 18.)
posta és távírókezelő, költeményeket és elbeszéléseket írt korabeli lapokba (1846)
író, színész, nevelő (1801. március 21.)
költő, író, műkritikus, spiritiszta, Madách Imre fia (1848. január 1.)
magyar költő, író, ügyvéd és politikus (1823. január 20.)
költőnő, Tóth Kálmán költő felesége (1837. július 28.)
erdélyi magyar református lelkész, költő és író (álneve: Zömlén) (1817. november 17.)
költő (1817. február 24.)
etnográfus és költő (1843. május 20.)
római katolikus pap és orvos (1820. június 21.)
költő, műfordító, ügyvéd és földbirtokos (1817)
születési nevén Petrovics Sándor, magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, több mint ezer verset írt rövid élete alatt (1823. január 1.)
császári és királyi kamarás, megyei alispán és költő (1815. február 14.)
költő, dalszerző és újságíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa (1850. április 9.)
jogász, ügyvéd, költő és királyi tanácsos (1821. április 6.)
teljes nevén Pókai Sárosi Gyula Lajos, költő (1816. február 12.)
költő, újságíró, műfordító, a márciusi ifjak egyike (1823. szeptember 16.)
költő, író, hírlapíró, műfordító (1849. június 3.)
magyar drámaíró, műfordító, esztéta és református püspök (1829. június 15.)
költő, műfordító, ügyvéd és politikus (1802. június 17.)
költő, író, Petőfi Sándor felesége (1828. december 29.)
erdélyi magyar költő, író, újságíró és politikus (1813. május 30.)
fizikus, nyelvész és tanár (1838. június 29.)
költő, író, országgyűlési képviselő, Jókai Mór másodunokatestvére (1839. január 3.)
költő (1837. október 27.)
a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb költője és református lelkész (1817. szeptember 28.)
író, költő, iskolaigazgató, ügyvéd és ügyész (1839. október 2.)
költő, dráma- és újságíró és politikus (1831. március 30.)
ügyvéd, kúriai elnök, dráma- és szakíró (1814. december 17.)
etnográfus, költő és tisztviselő (1843. október 28.)
költő, író, ügyvéd (1818. november 17.)
magyar költő és hírlapíró (1827. május 7.)
táblai jegyző majd bíró (1828. körül)
magyar költő, író, ügyvéd, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja (1800. december 1.)
az első magyar zsidó írónő, Wohl Stefánia nővére (1846)
csángó költő (1832. február 2.)
családi nevén Hízli József, költő (1825. augusztus 28.)
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ