Dalmady Győző

Dalmady Győző

jogász és költő
1836. február 11. (Kolta, Szlovákia) — 1916. június 30. (Budapest)

Szerző figyelése

Daloló leányok

Dalolva jöttek, vigan, könnyeden
Édes arcuk általjárt a sziven,
Szép arcukat a szellő csókolá...
Azt gondolám, két angyal szállt alá!

Tovább...

Éji furulyaszó

Árny borul a tájra,
Csillag lép az égre,
A szerelem hangja
Nem pihenhet még le,
Lankadó tűz mellett
Meghatóan, szépen,
Pásztor furulyája
Kesereg az éjben.

Tovább...

A pásztortűz

Egy pásztortűz, egyéb semmi!
Körös-körül minden halva.
Oly jól esik elmerengni
E fekete éjben rajta.

Tovább...

00

Fecske a szobában

Fecske, fecske, mi jót hoztál?
A szobámba lopózkodtál:
Nincs-e meg a tavasz itten?
Azt keresed talán itt benn?

Tovább...

Nyári est az akácok alatt

Lesz még elég nyári este,
De olyan több nem leszen,
Mint az volt, az akácok közt,
Melyre én emlékezem.

Tovább...

00

Az első csók

Jár a szellő édesen susogva,
Vágy, szerelem reszket ajkán,
Le-lehajtja szép fejét a rózsa,
Sok neki a boldogság talán.

Tovább...

Pálya végén

Nem az fáj, hogy szép korunk távozott,
És virágait már nem kinálja tovább,
Hanem az, hogy emléket nem hagyott -
Egy virága volna legalább.

Tovább...