Tábori Piroska Úton című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
És elmegyek majd. Olyan csöndben, halkan,
-  -  U  -   -    U  -    -   -    -  U  
Ahogy éltem. A tavaszi viharban
U U   -  U   U  U U  U  U -  -  
Megpattanó húr, amely egyre rengett
 -  -  U -  -   U U   -   U  -  -   
S dalos lelkében őrizte a csendet.
   U -   -  - U  - -  U U   -  U   

 
És elmegyek majd. Hogy kinek se fájjon,
-  -  U  -   -     -    U -   U  -  U  
Ahogy éltem. Nem is lesz elmúlásom.
U U   -  -    U  -   U   -  - - -   
Hisz olyan régen útban már a lelkem
 U   U  -   - U  -  -   -  U  -  -  
S az életköntöst oly rég levetettem.
  U  - -  -  -   -    -   U U -  U   

 
És úgy megyek majd, ahogy el kell menni,
-  -    U  -   -    U U   -   -    -  U  
Hogy ne sirasson, vágyjon vissza senki.
 -    U  U -  -    -   -   -   U  -  U  
Halk pendülés, utolsó dal - és vége.
 -    -  U -   U -  -  U    -   - U 
Egy lélek elköltözött a mesébe.
-    - U  -  -  U -   U  U - U 
A

A

B

B

 11

11

11

11

^ Páros rím
A

A

B

B

 11

11

11

11

^ Páros rím
A

A

B

B

 11

11

11

11

^ Páros rím




















Alliteráció







Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom