Szerző
Kozma Andor

Kozma Andor

teljes nevén Leveldi Kozma Andor, költő és műfordító

1861. január 12. — 1933. április 16.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1144 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2018. szeptember 7.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kozma Andor

Új rabszolga

Király akartam lenni,
Nem lett belőle semmi.
Ért balszerencse számos
És lettem csak napszámos,
Csak napszámos.

Ha megszolgáltam bérem,
Kalaplevéve kérem,
Hogy gazdáim korbácsa
A lelkemet ne bántsa,
Azt ne bántsa!

Nincs soha pihenésem,
Nem nyugtat el az éj sem,
Mert álomból kifogytam
Az örökös robotban,
Nagy robotban.

Lüktet fejem a párnán:
Még mennyi munka vár rám!
S jön és leül az ágyra
A Gond riasztó árnya,
Beszédes árnya.

És egy nap, mint a másik
És egy éj, mint a másik.
A testem-lelkem vásik
S nincs soha változás itt,
Nincs változás itt!

Mi lesz a vége ennek?...
Az évek tova mennek
S én, nem győzvén a sok bajt,
Törten leroskadok majd -
Leroskadok majd.

Kozma Andor aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!