Szerző
Czóbel Minka

Czóbel Minka

költőnő

1855. június 8. — 1947. január 17.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 955 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2018. április 17.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Czóbel Minka

Egy talányról

Megmozdúl a föld, nő az élet!
A világ uj tavaszra éled,
Szétfoszlik a hólepte álom
Mindent befénylő napsugáron.
Kizöldül száraz ágak vége,
Aranyfehérség távol égbe'
Sirhantokról a hó leolvad.
Virulni fog már minden holnap.
Virúlni - s te aggódva nézed:
E virulásból mi a részed?
Létörömben úszó világba'
Mi örökséged? néked szánva?

Mi? - Minden! - hisz' egy vagy a léttel
Az örök boldog mindenséggel.
Ha lázza szived által járja,
Hisz' ez is csak az élet árja!
Félsz, hogy oda vagy mindörökre
Föld porladó rögéhez kötve.
Hát nem tudod, boldogtalan:
A föld is csak az égbe van!

Czóbel Minka aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!