Vágy
Királyi kertben liliom sóhajtoz.
Felhő megreszket légi, bibor ágyán.
Buja öröm száguld ezernyi vágyán:
Csak egyszer érni liliomos ajkhoz.
Királyi kertben szűz virág virágzik.
Leszállni gőgös, ég-dajkálta felhő,
Kínozza kin, de egyszer mégis megnő
A liliom, a felhő vágy-fodráig.
Hull-hull a csöpp, mint vér feszült erekből
És forr a szomj a dús eső-szemektől,
Vágtat a vágy, határtalan határa.
A földi rög bilincse akaratlan,
Megnő a liljom dacos akaratban:
Egy csókért ezüst, hideg homlokára.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!