Királyi kertben liliom sóhajtoz.
U - U - - U U- - - -
Felhő megreszket légi, bibor ágyán.
- - - - - - U U U - -
Buja öröm száguld ezernyi vágyán:
U U U - - - U - U - -
Csak egyszer érni liliomos ajkhoz.
U - U - U U UU U - U
Királyi kertben szűz virág virágzik.
U - U - - - U - U - -
Leszállni gőgös, ég-dajkálta felhő,
U - U - U - - - U - -
Kínozza kin, de egyszer mégis megnő
- - U - U - - - - - -
A liliom, a felhő vágy-fodráig.
U U UU U - - - - -U
Hull-hull a csöpp, mint vér feszült erekből
- - U - - - U - U - -
És forr a szomj a dús eső-szemektől,
- - U - U - U - U - -
Vágtat a vágy, határtalan határa.
- U U - U - U - U - U
A földi rög bilincse akaratlan,
U - U - U - U U U - -
Megnő a liljom dacos akaratban:
- - U - - U U U U - U
Egy csókért ezüst, hideg homlokára.
- - - U - U - - U - U
| A
B
B
A
| 11
11
11
11
| ^ Ölelkező rím
| A
B
B
A
| 11
11
11
11
| ^ Ölelkező rím
| A
A
B
| 11
11
11
| | A
A
B
| 11
11
11
| | | |
| Alliteráció
|