Én Istenem, de szomorú utazás lesz.
- - U - U U U - U U - U
Úgy reszketek, félek tőle,
- - U - - - - U
Mintha nem is hazamennék,
- U U - U U - -
Hanem messze idegenbe,
U - - U U U - U
Egy szomorú temetőbe...
- U U - U U - U
Abban a kis fehér házban, tudom én jól,
- U U - U - - - U U - -
Csak nagyobb lesz majd a bánat.
- U - - - U - -
Hogyha tudnák, mivé lettem,
- U - - U - - -
Gyöngéd szóval nem hívnának,
- - - - - - - U
Előre elsiratnának.
U - U - U - - U
Szegény anyám zokogott a búcsuzáskor.
U - U - U U - U - U - -
Sáppadt arcát most is látom...
- - - - - - - -
Nem maradtam. A világba
- U - U U U - U
Kergetett sok büszke álmom...
- U - - - U - -
S eltemettem ifjuságom...
- U - U - U - U
Én Istenem, de szomorú utazás lesz.
- - U - U U U - U U - U
Úgy reszketek, félek tőle...
- - U - - - - U
Miért nékem hazamenni?...
U- - - U U - U
Az én utam nem hazavisz, -
U - U - - U U U
Egy szomorú temetőbe...
- U U - U U - U
| 12
8
8
8
8
12
8
8
8
8
12
8
8
8
8
12
8
8
8
8
|
Alliteráció
|