Azt hitték: alszom.
- - - - U
A kicsi szobában
U U U U - -
Homály derengett, meghitt és szelíd,
U - U - - - - - U -
Azt hitték, alszom és rólad beszéltek,
- - - - U - - - U - -
Kit messze űztek tőlem álmaid.
- - U - - - U - U-
S beszéltek fényes, idegen világról,
U - - - U U U - U - -
A melynek boldog fiává szegődtél,
U - - - - U- - U - -
Beszélték, hogy ott százszor áldva vagy
U - - U - - U - U -
S hogy nem hiszik, hogy immár hazajönnél.
- - U - U - - U U - -
S beszéltek rólam. Immár gyógyulok,
U - - - U - - - U U
A fájdalmam is mind mélyebbre rejtem.
U - - U - - - - U - U
Immár mosolyogni megtanultam újra
- - U U - U - U - U - U
És aztán rendre szépen elfelejtem.
- - - - U - U - U - U
"Csak oly halvány ne lenne!" szólt anyám,
U - - - U - U - U -
Gyöngéden elsimítva homlokom.
- - U - U - U - U -
Pillám alól kipergett néma könnyem.
- - U - U - - - U - -
Letörülé. -
U U U -
Azt hitte: álmodom.
- - U - U U
| A
| 5
| | A
B
C
B
D
E
F
E
G
H
I
H
J
K
L
M
| 6
10
11
10
11
11
10
11
10
11
12
11
10
10
11
4
| | A
| 6
| | | |
|
Alliteráció
|