Szerző
Czóbel Minka

Czóbel Minka

költőnő

1855. június 8. — 1947. január 17.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 710 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2019. március 1.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölte

Czóbel Minka

Tükrözés

Kőszobor áll tó közepében -
Fehér márványból vésve,
Holdfényes vizből vissza csillan
Szélrezgő tükrözése.

Sárgúlt levél hull körülötte
Elalvó tó vizébe,
Sárgúlt levél közt tükröződik
Fehérlő szobor képe.

A nő, ki után hajdan, régen
Szobor idomit vésték,
Elporladt már. - Kő sirbolt őrzi
Testének pihenését.

De lelke itt száll körülötte,
Csókolja képe mását,
Bámulja saját szépségének
E földön - maradását.

"Mi szép vagy! én vagyok te benned
Te nem élsz, itt vagy még is!
Én vagyok, voltam, elporladtam,
Ez fény is, sötétség is."

Hozzá simúl ködfelhő képen,
Hideg, ezüstös fénybe'.
Mintha a nő rég meghalt volna,
A szobor mintha élne.

Czóbel Minka aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!