Szerző

Ölvedi László

költő

1903. május 22. — 1931. június 21.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 494 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. december 23.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Ölvedi László

Barsi éjszaka

Csendes az éj, most kel föl a hold,
Kopasz fején vörös fríg. süveg.
Tallón, dombon úgy végig kacag,
Mint egy duhaj, kisértő kobold.

Hegyek ormán gyúlnak rőt tüzek,
A barsi bérc néma, hallgatag
És fagyos a vén Zobor-tető...
Pedig parázs, tüzcsóvás harag
Piheg, dohog uj máglyák alatt.

Óh, ez az éj álmot érlelő,
Melyet végig ébren álmodunk.
Oldódnak vad, keleti vágyak;
A gondolat: szárnyas pejlovunk
Suhanva repül.

S hol a szellők csókosak, lágyak,
Hol a pusztán szól a furulya,
Dobog a föld, zúg. a karikás,
Csillagsátor kék selyme feszül;
Szól a kolomp, delel a gulya,
Hol az élet áldott, égi más;
Ottan megáll varázsparipánk,
Csak egy percre, tovább nem lehet...
Már hív az éj, várva vár miránk.
Nem hagyunk ott, csak egy könyszemet.

Ölvedi László aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom