Szerző
Somlyó Zoltán

Somlyó Zoltán

születési nevén Schwartz Zoltán, költő, újságíró és műfordító

1882. június 22. — 1937. január 7.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 952 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. július 30.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Somlyó Zoltán

Séta

Kivasaltattam a ruhámat,
kifényesíttettem cipőm;
sétára indultam magamban
e búsfényű, szép télidőn.

Léptem vidáman szállt a járdán,
meglendült jobb- és balkarom.
Így, díszben, megfeszült gerincem:
rangom most megmutathatom.

Nincs dolgom semmi. Úr vagyok most.
Az üres percet élvezem:
azt, hogy az édes, büszke, céda
semmittevéshez ért kezem.

Hogy a nagy semmiből merítek
markommal ingyen friss vizet;
és szippantok a levegőből,
melyért mindenki megfizet.

Hogy nyakkendőm csokrát magasra
tartva a hűs kövezeten,
a nép előtt ím hősi daccal
csontvázam kézen vezetem.

Hadd menjen, mozogjon, forogjon
e búsfényű, szép télidőn!
Úgyis ledobja majd magárul
vasalt ruhám, fényes cipőm...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom