Öröm
Ez egy nyájas gyermek, kacag szüntelenül,
Sokfelé enyeleg; soha veszteg nem ül.
Valamit előkap, mindenre ránevet,
S mulattatja magán a vidámult szívet.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
író és költő, a magyar felvilágosodás meghatározó egyénisége
1747. — 1811. február 24.
A verset eddig 2809 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. március 21.
Ehhez a vershez még nem tartozik címke.
Ez egy nyájas gyermek, kacag szüntelenül,
Sokfelé enyeleg; soha veszteg nem ül.
Valamit előkap, mindenre ránevet,
S mulattatja magán a vidámult szívet.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!