Napverte pusztán, lila ég alatt
- - U - - U U - U -
Lángol a vörhenyes homok.
- U U - U - U U
Egy óriás, tüzes kemence
U - U- U - U - U
A puszta. És én loholok.
U - U - - U U U
És én loholok, loholok.
- - U U - U U U
Forró haragját egyre ontja rám
- - U - - - U - U -
Piros, dagadt arccal a nap.
U - U - - U U -
Perzselt lábam agyamig lüktet,
- - - U U U - - -
Megállnék. "Siess. Nem szabad,
U - - U- - U -
Siess. Nem szabad, nem szabad."
U- - U - - U U
Ez a puszta: a rég-halottaké
U U - U U - U - U -
S készek a hűs ravatalok.
- U U - U U U -
Jaj annak, jaj, aki megtudja,
U - - U U U - - U
Hogy halott. Hogy már rég halott.
- U - - - - U -
Hogy már rég halott, rég halott.
- - - U - - U -
| A
B
C
B
B
| 10
8
9
8
8
| | A
B
C
B
B
| 10
8
9
8
8
| | A
B
C
B
B
| 10
8
9
8
8
| | | |
|
Alliteráció
|