Balogh Zoltán Fáy András emlékkönyvébe című versének elemzése

RitmusképletSzótag
A boldogsággal ugy vagyunk mi is
U  -  -  -  U  -    U  -    U -  
Miként az alchimista tűzhelyével,
 U -   U  -   U -  U  -  U  - -   
Ki ráfecsérli minden vagyonát
 U  - U  -  U  -  -   U  U - 
És várja, várja, hogy majd lesz arany!
-   -  U   -  U   -    -    U   U -    
Bizatja a szükölködő családot,
 U -  U U   U -  U -   U - U  
Ugy mint mi vágyainkat.
-    -    U  -  U-  U  
A sorssal küzdő szív
U  -   -   -  -   - 
E mindig éhes apró gyermekit...
U  -  U  - U  -  -   -  U U     

 
A tűzhely aztán lassanként kialszik.
U  -  U   -  -   -  -  -    U-   -   
Mert nincs mit rakni többé a parázsra:
 -    -     -   -  U  -  - U  U -   U 
A tűzbe olvadt minden vagyona,
U  -  U -  -    -  -   U  U U 
Az idő vitte el szép ifjuságát,
U  U -  -  U -    -  -  U - -  
Az arany pedig még sem sikerült:
U  U -    U -   -   -   U U -    
De ő azért remél, remél!...
 U - U -    U -    U -     
 10

11

10

10

11

7

6

10



11

11

10

11

10

8