A papirokon már rég béke van. U U U U - - - - U - Rajtuk az írás már meg is fakult. - U U - - - U - U - De mindez nem ér semmit, míg a múlt U - - U - - - - U - Háború okai még egyre visszajárnak, - U - U UU - - U - U - - Mint éjféli, rémes, kísértő árnyak, - - - U - - - - - - - Féltékenység, irigység, gyűlölet, - - - - U - - - U - S száz más rossz, mi ezek nyomán jöhet. - - - U U - U - U - Nincsenek már győzők és legyőzöttek, - U - - - - - U - - - Mert ezen rémek mindenkit legyőztek. - U - - - - - - U - - S bármerre tekints: - - U U - Köztük egynek is nyugodt perce nincs. - U - U - U - - U - Egyet vesztettek el mindannyian: Krisztust, U - - - U - - - U- - - S mit Ő hozott, a szeretet parancsát; U - U - U U U - U - - És igaz béke nem is lesz a földön, - U - - U U - U U - - Míg ezt meg nem tanulják, s meg nem tartják. - - - - U - - - - - - A világnak nincs is más menedéke, U U - - - - - U U - U Mint a krisztusi szeretet és béke. - - - U U U U U - - U
| A
B
B
C
C
D
D
D
D
E
E
F
G
H
G
I
I
| 10
10
10
13
11
10
10
11
11
5
10
12
11
11
11
11
11
| | | |
|
|