A papirokon már rég béke van.
U U U U - - - - U -
Rajtuk az írás már meg is fakult.
- U U - - - U - U -
De mindez nem ér semmit, míg a múlt
U - - U - - - - U -
Háború okai még egyre visszajárnak,
- U - U UU - - U - U - -
Mint éjféli, rémes, kísértő árnyak,
- - - U - - - - - - -
Féltékenység, irigység, gyűlölet,
- - - - U - - - U -
S száz más rossz, mi ezek nyomán jöhet.
- - - U U - U - U -
Nincsenek már győzők és legyőzöttek,
- U - - - - - U - - -
Mert ezen rémek mindenkit legyőztek.
- U - - - - - - U - -
S bármerre tekints:
- - U U -
Köztük egynek is nyugodt perce nincs.
- U - U - U - - U -
Egyet vesztettek el mindannyian: Krisztust,
U - - - U - - - U- - -
S mit Ő hozott, a szeretet parancsát;
U - U - U U U - U - -
És igaz béke nem is lesz a földön,
- U - - U U - U U - -
Míg ezt meg nem tanulják, s meg nem tartják.
- - - - U - - - - - -
A világnak nincs is más menedéke,
U U - - - - - U U - U
Mint a krisztusi szeretet és béke.
- - - U U U U U - - U
| A
B
B
C
C
D
D
D
D
E
E
F
G
H
G
I
I
| 10
10
10
13
11
10
10
11
11
5
10
12
11
11
11
11
11
| | | |
|
|