Ha látjuk, hogy minden hiába,
U - - - - - U- U
Csörömpöl künn a dölyfös légió,
U - - - U - - - U-
Szálljunk le a katakombába.
- - U U U U - - U
Kincset, élvet, mindent itt hagyunk,
- U - - - - - U -
Olajmécs pislog déli nap helyett.
U - - - - - U - U -
Elindulunk réveteg magunk.
U - U - - U - U -
Egy talizmánt viszünk a mélybe,
- U - - U - U - U
A Krisztus testét, mely megtöretett.
- - - - - - - U U -
Lelkünket mossuk a drága vérbe.
- - - - U - - U - U
A jövendőnk remeg az ostyán:
U U - - U U U - -
Kín, botor bánat, fájdalom, remény.
- U - - - - U - U -
Vérharmatos büszke borostyán.
- - U - - U U - -
Jézusvárások advent éjjelén
- - - - U - - - U -
Fagyos télben éled a kertünk.
U - - U - U U - -
(A feslő bimbót megláthatom én?)
U - - - - - - U U -
Feledjük, hogy valaha mertünk,
U - - - U U U - -
Feledjük a tegnapi nyarat.
U - U U - U U U U
Ámde egy szót el nem felejtünk.
- U - - - - U - -
Forró, párás a könnyes áradat
- - - - U - U - U -
Csontok fölött a vén oltárokon:
- - U - U - - - U U
Új tömjénfüst a gyászmisék alatt.
- - - - U - U - U -
Az utolsó kis lépcsőfokon
U U - - - - - U U
A néma titkok viharzó lelkét
U - U - - U - - - -
Egyszer mégis csak feloldozom.
- - - - - U - U U
Alázatosnak lenni, várni jó -
U - U - - - U - U -
Lehet a kereszt még kardmarkolat.
U U U U - - - - U -
Hej, hol lesz akkor már a légió...
- - U - - - U - U-
| A
B
A
| 9
10
9
| | A
B
A
| 9
10
9
| | A
B
A
| 9
10
10
| | A
B
A
| 9
10
9
| | A
B
A
| 10
9
10
| | A
B
A
| 9
9
9
| | A
B
A
| 10
10
10
| | A
B
A
| 9
10
9
| | A
B
A
| 10
10
10
| | | |
|
Alliteráció
|