Szerző

Kenézy Lajos

református lelkész, költő és fordító

1818. — 1849. március 22.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 125 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2022. január 24.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kenézy Lajos

Leányhoz

Kedves leány, ne fuss, ne hagyj!
Hiszen te egy virágszál vagy.
S a kis virág illatszeszét
Szellőcske, lebke hordja szét.

Igaz, hajlong a kis növény,
De egy helyben megáll tövén.
És földanyánk emlőitül
Nem válik ő meg hűtlenül.

A kis virágra nap lövell
Égről, élesztő fényivel,
És úgy derül, és úgy virúl:
Ha rá az ég harmatja hull.

Érted kedves leányka, ládd,
Szemem hullatja harmatát!
És két szemem tűz fényinél
Nekem jobban derülhetnél!

De te magadhoz hűtelen,
Kegyetlenül bánsz én velem.
Sem szemnapom, sem harmatja
Kebled jegét nem olvasztja.

Térj a természethez, s hozám,
Ki értted nyugtom áldozám,
Ha el nem oltod e vihart,
Az tán a síron túl is tart.

De futsz te tőlem, és szaladsz,
Esdéseimre szót sem adsz.
Míg én pillantatod várom:
Tünsz, mint zergék a kőszálon.

Szaladj, szaladj, Ámor nyilát
Feszitné bár hamar reád,
Majd meglátnád, a hókebel
Szökésért többé nem lehel.

Szép nővadat Ámor ha lő,
Nem hal, csak megszelídül ő,
Kiben csak a vad érzetet
Gyilkolja meg a szeretet.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom