Reményik Sándor A mi adventünk című versének elemzése

RitmusképletSzótag
A békejobb még vissza-visszarándul,
U  - U -    -   -   U  -   U -  -   
Rángatja görcs: gőg, szégyen, gyűlölet,
 -  -  U  -      -     -  -     - U U  
Engedne az ököl, de megkeményszik.
-  -  U U  U -    U  -  U -    U   

 
Ezer anyaszív ezer sebből vérzik,
U U  U  U  -  U -   -  -   -  U  
Ezer lelket mar vasfoggal a kétely:
U -   -  -   -   -  -  U  U  - U    
A borzalom vajjon a csúcsra ért fel?
U  -  U -   -  U  U   -   U -    -   
S reszketve éled a reménység: hátha,
   -   -  U - U  U  U -   -    -  U  
Hátha van a rémségnek netovábbja.
 -  U  U  U  -  -  -   U U -   U  

 
A békejobb még vissza-visszarándul,
U  - U -    -   -   U  -   U -  -   
Még lőporfüsttől fekete a völgy
 -   - -  -   -   U U U U  -    
S kaszáját gúnnyal feni a halál,
   U  - -   -   -   U U U  U -   
De már valami köztünk s közte áll,
 U  -   U U U  -  -      -  U -    
De hegyormokon csendes rőzseláng,
 U  U  -  U -    -  -   -  U -    
De a lélekben béketüzek égnek
 U U  - -  -   - U U U  -  -  
S ezer haranggal harangoz az Élet!
  U -   U -   -   U -  U  U  - U  
 11

10

11



11

11

11

11

11



11

10

10

10

10

11

11





Alliteráció