Gyönge kézzel nékem is Cythére
- U - - - U - - U
Mirtuszágat fűze lantomon,
- U - - - U - U -
Míg hevülvén keblem szép tüzére
- U - - - - - U - U
Olvad égi lyányka dalomon.
- U - U - U U U U
Ah, de gyorsan folyt le minden óra,
- U - - - U - U - U
Gyorsan folytak, Ámor, napjaid,
- - - U - - - UU
Éltem egy rövid éj volt, Aurora
- U - U U - - UU U U
Szórta széllyel boldog álmait.
- U - - - U - UU
Éltem eltünt, tompa nyúgalomnak
- U - - - U - U - -
Karján, mint a sírban, fekszem én,
- - - U - - - U -
Semmi örömnek, semmi fájdalomnak
- U U - - - U - U - -
Nincsen út a megholt kebelén.
- U - U - - U U -
Ó sors, futhatnék bár vészes pályát,
- - - - - - - - - -
Vérzenéd bár, ó sors, szívemet,
- U - - - - - U -
Fényre hozná fájdalmim homályát,
- U - - - - - U - -
Hogy még érezhetném létemet.
- - - - - - - U U
És te lant, zöld fáim alkonyában,
- U - - -U - U - -
Fűzök rád utolszor lombokat,
- - - U - - - U -
Függni fogsz Cythére lúgasában,
- U - - U - U - U
Elhagyatva szent árnyék alatt.
- U - U - - - U -
Majd ha lengvén hűvös enyhelyéből
- U - - - U - U - -
Lassú szellet gyöngén érdekel,
- - - - - - - U -
Halkal, mint najádok rejtekéből
- - - U - - - U - -
Jön az ének, sorsom zengjed el.
U U - - - - - U U
| A
B
A
B
C
D
C
D
| 9
9
10
9
10
9
11
9
| | A
B
A
B
C
D
C
D
| 10
9
11
9
10
9
10
9
| | A
B
A
C
D
E
D
E
| 10
9
9
9
10
9
10
9
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|