Lendvai István Csonka ének című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Vörösen futnak a magyar éjszakák,
 U U -   -  U  U  U  U  -   U -  
és szájuk egy néma seb.
-    - U  -    - U  -   
Magyarnak még soha kevesebb.
 U  -  -   -   U U  U U -    

 
A költő szívében lobog sok régi fáklyavilág
U  -  -   - - -   U -   -   - U  -   U U - 
és bánat és gond és az álom, a konok.
-   - U  -   -   -  U  - U   U  U -   
De szereti a vért e cudar homok.
 U   U U U U  -   U  U -   U U   

  
Mindig a szélnek mindig verekedés,
 -  U  U   -  -   -  -   U U U -   
mindig jóságért böjtös vezekelés,
 -  -   - - -    -  -   U U U -   
mindig másnak a Sok, magunknak a Kevés.
 -  -   -  U  U  -    U -   U  U  U -   

  
Szép istent ástak el a szőke nádas alatt,
  -  -  -   -  U  U  U   - U  - U  U -    
szép hegedű volt, aki öröknéma maradt,
  -   U U -  -    U U U -  - U  U -    
szép istent öltek el a szőke nádak alatt.
  -  -  -   -  U  U  U   - U  - U  U -    

  
Félrebeszélnek álmatlan, őrült jegenyefák.
 -  U U  -  U  -  -  U   - -    U U  U -  
A pusztán a Holdig ér egy ősi holt vitéz,
U  -   -  U  -  U  -  U   - U  -    U -  
és zordul egy messze, egy idegen vonatra néz.
-   -  U  -    -   U  U   U U -   U -  U  -  
 11

7

9



15

12

11



11

11

12



13

13

13



14

13

14







Alliteráció















Alliteráció

















Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom