Pável Ágoston Mások ügettek, én csak poroszkáltam című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Ki tudja: hova, merre fut
 U  -  U   U U   -  U  U 
e furcsa, kósza életút?
U  -   U   -  U - U -   

  
Ki tudja: hol s mi lesz a vége?
 U  -  U   -     U  U   U  - U  
Hinárba fúl, vagy felhajlik az égre?
 U -  U  -    -    -  -  U  U  -  U  

  
Mások - ügyesebb utasok -
 - U    U  U -   U U U   
ügettek. Én csak poroszkáltam;
U -  U   -    -   U -   -  U  
és minden lakzinál, minden sírnál megálltam,
-   -  -   -  U -    -  -   -  -   U -   -   
s minden piros szívablakon bekandikáltam.
   -  -   U -    - -  U -   U -  U -  U   

  
Mások - fürgébb, célosabb utasok -
 - -     -  -     - U -   U U U   
elvágtattak mellettem lóhalálban.
-  -  -  -   -  -  -   - U -  U  
Én csak tétova poroszkáltam.
-    -   - U U  U -   -  -   
De nótás ajkam mindig dúdorászott,
 U  - -  -  -   -  -   - U -  -   
és mindig pántlikás volt laza kantárszáram.
-   -  -   -   U -   -    U U  -  -   - U   

 
Az utam tágas horizontokat ígért,
U  U -   - -   U U -  U U  - -    
s a végén várta fényes, százcsodájú Állomás.
  U  - -   -  U  -  -     -   U - - -  U -   
De én minden színes kavicsért lehajoltam,
 U -   -  -    - -   U U  -    U U -  U  
és lázaslábú, okos loholás helyett
-   - -  - -  U -   U U -   U  -   
vidáman, gondtalanul elkószáltam az útszéli réteken
 U - -    -   U U U  -  -  -  U  U  -   - U  - U -  
tarka pillangók, piros pipacsok,
 -  U  -  -  -    U -   U U  -   
menyegzősálmú csipkerózsikák után;
 U  -  - -  -   -  U -  U -  U -   
vagy bogárhátú kis csárdákban
 -    U -  - -  -    -  -  U  
- ihaj! csuhaj! -
  U -     U -     
duhaj,
 U -   
betyáros sírvavigadással
 U  - -   -  U U U -  -  
magányosan naphosszatt elkocsmáztam,
 U -  U -   -  -   -   -  -   -  -   
s a poharamból - hej! gézengúz Sorskocsmáros! -
  U  U U -  -     -    - -  -   -   -   - U    
a véremet és könnyeimet kortyogattam.
U  - U U  -   -   UU -   -   U -  U   

  
Bizony, bizony!
 U -     U U   
Az útról én ezerszer is letértem,
U  -  -  -  U -   U  -   U -  -   
s az ígéretek mesebeli Állomását
  U  - - U -   U U U U -  U - -  
- most már jól tudom -
   -    -   -   U U   
e földön soha el nem érem.
U  -  -   U U -   U  - U   

  
Mások csontos, girhes gebéiken,
 - -    -  -    -  -   U -U -   
de zsúfolt kenyérzsákkal
 U   - -    U  -   -  -  
bevágtatnak majd a nagy Állomásra.
 U -  -  -   -   U  U   -  U -  U 
Én valahol elakadok:
-   U U U  U U U -    
talán a mások megrekedt szekerét mentve,
 U -  U  - -   -  U -     U U -   -   U  
talán a csárdabeli szép asszonnyal
 U -  U   -  U U U   -  -   -   U 
elmókázva-eliccézgetve;
-  - -  U U -  -  -  U  
vagy talán... talán csak úgy elmélázva
 -    U -      U -    U  -   -  - -  U
a csillagontó augusztusi éjtszakába.
U   -  U -  - UU -   U U -    U - U  
De sebaj!
 U  U U  
Én árok partján, csárda padján is szebbeket álmodom,
-  - -   -   -     -  U  -  -  -    -  U U  -  U -   
ha kóbor igricfejemet
 U  - U  -  -  U U -  
virágillatos tarisznyámra hajtom.
 U - -  U -   U -    -  U  -  U  
A

A

 8

8

^ Bokorrím
A

A

 9

11

^ Bokorrím
A

B

B

B

 8

9

13

13

A

B

B

C

B

 10

11

9

11

13

A

B

C

D

D

E

F

G

H

H

G

G

I

C

 12

14

13

12

18

10

12

9

4

2

9

11

13

13

A

B

C

D

B

 4

11

13

5

9

A

B

B

C

D

E

D

B

B

F

G

D

C

 10

7

11

8

13

11

9

11

14

3

16

8

11













































Alliteráció



















Alliteráció











Alliteráció







Alliteráció