Szerző

Erdélyi Zoltán

író, költő és újságíró

1872. április 5. — 1915. február 6.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 64 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2018. február 12.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Erdélyi Zoltán

Jer közel, édes...

Jer közel, édes! Így, az ölembe,
Szép fejedet vállamra lehajtva,
S míg szerelem-vágy ég a szívedbe:
Forrjon az ajkad hév ajakamra.

Nézd a virágot: lepke ha száll rá,
Szivesen adja szirmai mézét,
S váljon a csók bár lassu halállá -
Éli a percnek mennyei kéjét.

Félve, ha sejtném s bárki ha szólna:
Édes az ajk bár, méreg a méze,
S szörnyü halálnak lesz okozója
Percnyi gyönyörnek mámora, kéje.

Akkor is ajkam szép ajakadra
Forrna, tapadna szomjasan, - érzem.
Szép a halál, ha lány-ajak adja,
Bárha örökre vesztve az éden.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ