Szerző

Vértesy Gyula

író, újságíró, tanfelügyelő

1867. szeptember 22. — 1925. június 10.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 594 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2014. augusztus 1.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Vértesy Gyula

Rákóczi temetése

Míg éltél, csak pár ábrándos kurucból,
Nem egy országból állt a sereged –
Most hogy halott vagy, egész ország zúgja
A te szentséges, rebellis neved.

Míg éltél, csak pár ábrándos kurucból
Csak ebből állt a fejdelmi sereg –
Csak álmodozó koldus daliáknak
Vérétől áztak a csataterek.

Aztán elhagyta fejdelmét az ország –
Majtényi síkon császárpénz beszélt –
S az egypár piros csizma bús nyomára
Fehérlő hóval hamar szállt a tél.

Távol partjára csöndes Marmorának
Alig kísérte egy-két híve ki –
Olyan kevesen mertek vele élni
S ime, temetni mindenki meri!

Mert engedélyt kaptunk a temetésre –
Temetünk hát, ahogy csak mi tudunk.
Hisz’ pompes funebres ez a mi országunk,
Ha temethetünk, boldogok vagyunk!

Nincs már labanc; kuruc az egész ország
Kuruc beszédek zúgnak szerteszét –
S nagy büszkén kínálgatja a halottnak
Sok vitéz magyar vérét, életét!

Egész labancország izzó kuruc lett, –
Teremtő Isten, még Bécsnek megyünk!
De íme vége a nagy temetésnek
S levetjük szépen kurucjelmezünk.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom