Megfújták már az őszi sípot.
- - - - U - U - -
Fülem mögött már elsivított
U - U - - - U - -
az őszi szél, a bús szirén.
U - U - U - U -
Vad táltos fogva hintajába,
- - - - U - U - U
virágot hint a nők hajába
U - - - U - U - U
és panaszt hordoz a szivén.
- U - - U U U -
Búsan suhogtat ostorával.
- - U - U - U - -
S pirosra forrt szagos borával
U - U - U - U - -
mindenkit hetykén megkinál:
- - - - - - U -
Igyál, barátom, még ez őszön!
U - U - - - U - -
mert egyik ősz megy, másik ősz jön;
- U U - - - U - -
de te, ha mész, elmész! Igyál!
U U U - - - U -
S amerre száll, titkos jelekkel
U - U - - - U - U
és rőtszín szőlőlevelekkel
- - - - - U U - -
hullatja teli az utat.
- - U U U U U U
A sípja szól, virága éget.
U - U - U - U - -
Nyomába felsikolt az élet,
U - U - U - U - -
s a temetők felé mutat.
U U U - U - U U
| A
A
B
| 9
9
8
| | A
A
B
| 9
9
8
| | A
A
B
| 9
9
8
| | A
A
B
| 9
9
8
| | A
A
B
| 9
9
8
| | A
A
B
| 9
9
8
| | | |
|
Alliteráció
|