Sétálok néha lenn a Dunaparton. - - - - U - U U U - U Égő szivarom néma számba tartom. - - U U - - U - U - U A szivar, az még megvan, megmaradt. U U U - - - - - U - A többi eltűnt a sok év alatt... U - U - - U U - U - Megyek. A léptem kényszeredve koppan. U U U - - - U - U - U És érzem, egyre jobban, egyre jobban, - - U - U - U - U - U hogy séta ez az élet, semmi más! - - U U U - - - U - Nincs érkezés, csak mindig indulás... - - U - - - U - U - S egy nap eltűnik majd a sétatér... - U - - - - U - U - Szivar kialszik... séta véget ér... U - U- - - U - U -
| A
A
| 11
11
| ^ Bokorrím
| A
A
| 10
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 11
11
| ^ Bokorrím
| A
A
| 10
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 10
10
| ^ Bokorrím
| | |
| Alliteráció
|