Reményik Sándor Én elengedtem... című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
"Nem, mégsem engedem el a kezét!"
  -    -  U  -  U U  U  U  U -   
Írta, mikor már szinte haldokoltam.
-  U   U -   -    -  U  -  U -  -   
S megértették egysoros levelét
   U -  -  -  -   U -   U U - 
Akkor az égben s a pokolban.
-  U  U  -  -    U  U -  -   
Sikoltása forró szélvész gyanánt
 U -  - U  -  -   -  -     U -   
Becsapta menny és pokol ajtaját.
 U  -  U  -    -   U U  -  U -   
Pedig kettő közül valamelyik
 U -   -  -  U -   U U U  U 
Engem akkor már tárva-nyitva várt.
-  U  -  -   -   -  U   -  U  -    
"Nem, mégsem engedem el a kezét!"
  -    -  U  -  U U  U  U  U -    
Pedig messziről írta egysoros,
 U -   -   U -  -  U -   U -   
Kétségbeesett és akaratos,
 -  -  UU -   -  U U U -   
Gyönyörű levelét.
  U  U -  U U -   

  
Nem telt bele egy év:
 -   -    U U U   -   
Én álltam ágya mellett.
-  -   U  -  U  -  -    
De nem tudtam úgy ostromolni mennyet.
 U  -   -  U  -   -   U -  U  -   U  
És fogtam szinte végig a kezét.
-   -  -    -  U  - U  U  U -   

 
És elengedtem mégis a kezét.
-  U -  -  -   - U  U  U -  
A

B

A

B

C

C

D

C

A

E

E

A

 10

11

10

9

10

10

10

10

10

10

10

6

A

B

B

A

 6

7

11

10

^ Ölelkező rím
A

 10













Alliteráció















Alliteráció









Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom