Pihensz, angyal-szelid leány! U - - - U - U- Arcád hamar meghervada; - - U - - - U U Lelked fényes és tiszta volt, - - - U - - U - Mint a menny gyöngéd harmata, - U - - - - U U A földön megszerette azt U - - - U - U - Az ég, amelytől származott, U - U - - - U - S korán, korán visszavevé! U - U - - U U - Mint a napsugár a harmatot. - U - U - U - U U Virág voltál, - amelynek ad U - - - U - U U A szép tavasz díszt s illatot; U - U - - - U - Kellem- s szelídségben valál - - U - - - U - Dicsőitett, megáldatott! U -U - U - U - S a dús kincset nem bírva meg, U - - - - - U - Gyöngéded élted megszakadt; - - U - - - U - Mint megtörik a gyenge szár - - U U U - U - A túl teljes virág alatt. U - - - U - U - Pihenj, angyal-szelid leány! U - - - U - U- Köny s bánat áll szobrod felett, - - U - - - U - Mely a mély gyászoló szülék U U - - U - U - Fájdalmában emelkedett; - - - U U - U - Bús könnyeiktől hantodon - - U- - - U U A sirvirág kisarjadott; - U - U - U - U - Ah! csak te hervadsz oda lenn - - U - - U U - Halvány liljom, halvány halott. - - - - - - U -
| 8
8
8
8
8
8
8
9
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
| Alliteráció Alliteráció
|