Somlyó Zoltán Hárman az utcán című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Hajamba térdel az alkony,
 U -  U  -  U  U  -  U   
ez a szerelmes pogány szatír.
U  U   U -  -   U -     U -  
A derekán sokhangú csengő
U  U U -   -  -  -   -  -
a dús hajnalokba visszasír.
U  -   -  U -  U  -   U -   

 
Ott állunk az utcai színben,
-   -  -   U  -  UU   -  U  
a zokogó szatír, meg én:
U  U U -   U -    U  -   
egy talpig megvénhedett ifjú
-    -  -   -  -  U -   -  - 
s egy gyászosan fiatal vén.
  -     -  U -   UU -   -   

  
S te, harmadik társunk a búban,
   U   -  U -   -  -   U  - -   
te szomorúfejű, te szép,
 U   U U - U -   U   -   
megrettensz a szatírnak láttán,
 -  -  -    U   U -  -   -  -  
ahogy fáradtan a hajamba lép.
U -    - -  U  U  U -  U  -   

  
Sziromkönnyű újjaid mézét
  U -  -   - -  U-   - - 
a szemembe plántálod át;
U   U -  -   -  - U  -   
rámcsókolod nimfaszerelmed
 -   - U -   -  U  U -  U 
és szomorú nászéjszakád.
-    U U -  -  -   U -  
A

B

C

B

 8

9

9

9

^ Félrím
A

B

C

B

 9

8

9

8

^ Félrím
A

B

C

B

 9

8

9

10

^ Félrím
A

B

C

D

 9

8

9

8







































Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom