A jeltelen sírokra gondolok, U - U - - - U - U - Miken halottak estéjén se ég mécs U - U - U - - - U - - És nincsen koszorú. A feledés - - - U U - U U U - A földdel egyenlővé teszi őket. U - U U - - - U U - - Pedig alattuk is ember pihen, U U U - U U - - U - Ki élt és maga volt egész világ. U - - U U - U - U - Most egy virág sem emlékszik reá. - - U - U - - - U- Az egyik dicsőségről álmodott, U U - U - - - - U - Boldogságról a másik, szerelemről - - - - U - - U U - - A harmadik. Felejtést kaptak ők. U - U - U - - - U - De én az ő sírjukra gondolok U - U - - - U - U U És felidézem őket. Mindenik - U U - U - - - U - Hanton egy mécset gyújtok s koszorúmat - U - - - - - U U - U Elhelyezem és békés álmokat - U U U - - - - U - Kívánok mindeniknek. Legyenek - - - - U - - U U U Egy boldogabb jövőnek földje ők, - - U - U - - - U - Melyen a gyűlölség-bogáncs helyett U U U - - - U - U - Jóságvirág nő s nem hiába éltek. - - U - - - U- U - U
| 10
11
10
11
10
10
10
10
11
10
10
10
11
10
10
10
10
11
|
|