Tóth Árpád Őszben - tavaszról című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
A csendes és fakó kis udvaron
U   -  U  -   U -  U  -  U -  
Magam beszélgetek az éjszakával.
 U -   U  -  U U  U  -   U - U  
A boldogok menyboltja fukaron
U  -  U -   -   -   U  U U -  
Szór ide fényt. S mint haldokló madárdal,
  -  U U  -        -    -  -  -  U -  U  
Olyan ez az ének.
U  U  U  U  - U  
Oly könnyes, csendes és oly búcsuzó.
-    -   -     -  U  -  -    -  U -  
Tegnap még végigbabráltam a fákat.
 -  -   -   - -  -  -  U  U  - U  
A sárga rózsát és a pirosat
U  -  U  -  -  -  U  U U -  
Megkötözgettem. S vágyak, tilosak,
 -  U -  -  -      -  -    U U -   
Susogtak hozzám. A kis öcsém szép fejét
 U -  -   -  -   U  U  U  -    -   U -  
Lankadt kezembe fogtam, s mesét meséltem.
 -  -    U -  U  -  -      U -   U -  U  
Esti pirosság csillogott
-  U  U -  -    -  U -   
Kis balorcáján és setét ruhámon.
 -   U -  - -  -   U -   U - U   

  
"Bátyó, tavasszal, majd ha Pestre mégysz,
  -  -   U -   -    -    U  -   U  -     
Olyan lovat hozzál, amelyik nem borul fel.
U  -   U -   -  -   U U  -   -   U -   U  
Ez a régi mindig felborul..."
U  U  - U  -  -   -  U U      

  
Tavasszal?...
 U -   U      

 
Ó, zöld fűtől és gyermekkacagástól
-   -    - -  -    -  -  U U -  -  
Friss kikelet! ó, primulák!
  -    U U U   -    U U -  
Ó, ezüstös palástú
-  U -  -   U -  - 
Hosszú felhők... május...
 -   -  -  -      - U    
A

B

A

B

C

D

B

E

E

F

C

G

H

 10

11

10

11

6

10

11

10

10

12

12

8

11

A

B

C

 10

13

9

A

 3

A

B

C

C

 11

8

7

6