Elmerengve járok itten, szívem úgy elandalog
- U - U - U - - - U - U - U -
Szép időkre... szívem első szerelmére gondolok.
- U - U - U - - U - - U - U U
A lehajló árnyas fűzfa úgy emlékeztet reád,
U U - - - - - U - - - - - U-
"Szerettelek"... csak azt mondja
U - U - U - - U
Hajladozó, zúgó lombja,
- U U - - - - U
Ezt sóhajtja a virág.
- - - U U U -
A pataknál áll egy kis pad hányszor álltam akkor itt.
U U - - - - - - - U - U - U -
Álmodozva nézegettem a futó víz habjait.
- U - U - U - U U U - - - UU
"Szerettelek"... és a szívem gyönyörrel gondol reád.
U - U U - U - - U - - - - U-
A patak is erről beszél,
U U U U - - U -
Erről suttog az esti szél
- - - U U - U -
Ezt sóhajtja a virág.
- - - U U U -
Itt téptem én a virágot: "Szeret-e vagy nem szeret?"
- - U - U U - - U U U - - U U
Itt susogtam, itt sóhajtám a te édes nevedet.
- U - U - - - - U U - - U U U
Ez a patak, ez a mező nekem egy egész világ.
U U U U U U U - U U U U - U -
Itt voltam én egykor boldog,
- - U - - - - -
Fájó szívem erről dobog
- - - U - - U U
Ezt sóhajtja a virág!
- - - U U U -
| A
B
C
D
D
E
F
G
C
H
H
E
I
I
E
B
B
E
| 15
15
15
8
8
7
15
15
15
8
8
7
15
15
15
8
8
7
| | | |
|
|