Csak vissza, vissza hozzád...
Csak vissza, vissza hozzád!
Mit érnek itt e tájak,
E gyönyörü szép tájak,
Ha tégedet nem látlak.
Ha nem mondhatom néked,
Nem mondhatom: hogy nézzed,
E holdas tó, e halmok,
S amott a fák mi szépek!
Nem gyógyulok meg én itt,
Rám itt a lég is elvesz,
Csak ott van az áldó lég,
Csak ott, hol te lehellesz.
Még az a susogás is
Léptid nyomába támad,
Miért én itt hiába
Könyörgök minden fának.
Ugy alszik itt a szellő,
Oly nyugodtak a lombok,
És nem enyhíti semmi,
Csak ég, csak ég e homlok.
Oh hogy állitanád meg
E hullámit a vérnek,
Csak csodás kis kezeddel
Te egyszer érintéd meg.
S csak már a levél hullna,
Ugy tán boldogabb lennék,
Minden szálló levéltől
Én teneked izennék.
De nincs is talán annyi
Sok levele a fáknak,
A mennyiszer én áldlak,
És sohajtok utánad.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!