Orczáidnak rózsáival
- -- - - -U -
Reményink is mind elhulltak;
U - - - - - - -
Mért szenvedsz te?! lásd e könyek
- - - U - U U -
Szememben most elárulnak.
U - - - U - - U
Elárulják szerelmemet,
U - - - U - U -
Mint örvényt a forgó habok,
- - - U - - U -
Tudja itt már mindenki, hogy
- U - - - - U U
Én a te kedvesed vagyok.
- U U - U - U U
Oh mért szenvedsz?! oh avagy én
- - - - U U U -
Mért szeretlek olyan gyengén:
- U - U U - - -
Nyomorúlt szív, mely igy érez,
U U - - U U - -
Melybe még egy titok sem fér.
- U - - U - - -
Sár lesz már most könyeimből,
- - - - U U- -
A te megsiratott búdból,
U U - U U - - -
Oh, ha látnád, mit tesznek itt,
- U - - - - U -
Hogy engemet minden gúnyol.
U - U - - - - U
Szivem egy seb... s homlokomon
U U - - - U U -
Valami oly nagyon éget;
U U U - U U - U
Ah istenem! ez a sok gúny
U - U U U U - -
Engemet már őrültté tett.
- U - - - - - -
Vérező szív... égő homlok...
- U - - - - - -
Nincs előttem többé semmi...
- U - - - - - U
Bocsássa meg nekik az ég,
U - U - U U U -
A mit az őrült fog tenni.
U U U - - - - U
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
A
B
C
| 8
8
8
8
| | A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| | |
|
|