Tóth Kálmán Az életunt című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Csak tettetem az egész éltet,
  -   -  U U  U  U -   -  -   
Nagynak veszem a kicsiséget,
 -   -   U  U  U  U  U - U  
És mutogatom annak, ennek,
-   U U U U  -  U   -  -   
Hogy a játékok érdekelnek.
 U   U  - - U  -  U -  U   

  
Fontolgatom a léha dolgot,
 -  -  U U  U  - U  -  U  
Az izetlen tréfán mosolygok,
U  U -  -    - -   U -   -   
Vitára is fölnyilik ajkam,
 U - U -   -   U U  -  -   
Mintha örömem volna abban.
 -   U U U -   -  U -  U   

  
S ugy megharagszom néha, hogy még...
  -    -  U -   -   - U   -    -     
Boszankodni is mintha tudnék,
 U  -  -  U -   -   U  -  -   
Pedig nincs semmi, a mi bántson,
 U -   -     -  U  U  U  -   -   
Csak tetszik az, hogy élni látszom.
  -   -   U  -    U   -  U  -   U   

  
Szivem csupán másokról himez,
  U -    U -   - -  -   U -   
Teszem, mit más is ugy, vagy igy tesz,
 U  -    -   -  U  -     U   -    -    
Nehéz, nehéz utánzás, melyben
 U -    U -  U -  -    -   -  
Kimerűl az én egész lelkem.
 U U -  U  -  U -    -  U   

  
S ha végig játsztam e sok dolgot,
   U  - -   -    U  U  -   -  U  
Este fáradtan összeomlok,
-  U  - -  U  -   U-  -   
S azt érezem, hogy mindez semmi -
  -   - U -    -    -  -   -  U  
Oh, mi nagy teher élni, lenni!
-    U  -    U U  -  U   -  U 
A

A

B

B

 9

9

9

9

^ Páros rím
A

A

B

B

 9

9

9

9

^ Páros rím
A

B

C

C

 9

9

9

9

A

A

B

B

 9

9

9

9

^ Páros rím
A

A

B

B

 9

9

9

9

^ Páros rím


































Alliteráció