Hogyha meghalok...
Hogyha meghalok galambom,
Keresd ott kinn a sírhalmom,
Keresd, míg meg nem találod,
Ne sajnáld a fáradságot.
Szomorúfűzfa lombjai
Fognak síromra hajtani,
Levelei hulldogálnak,
Ha a szellők fujdogálnak.
Törj le majd egy ágat róla,
Ültesd otthon udvarodba;
Nőjjön ott fel nagyra, szépre,
A szerelem emlékére.
Palota 1845.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!