Az esti felhők torlatag csodája U - U - - - U - U - U Aranyligetté zsúfolódva áll, U - U - - - U - U - Meghalt a nap... - - U U Elmúlt. S csodálkozol: a szíved él. - - U - U U U - U - A sóhaj megfeszíti bús kabátod, U - - - U - U - U - - Mint agg vitorlát édes, ifju szél. - - U - - - U - U - És messzi partok enyhe rajzát látod. - - U - U - U - - - U Ajkad egy új, csodás igét keres, - U U - U - U - U - Telit, zengőt, a régi szóknál szebbet, U - - - U - U - - - U Az esti felhő... hűvösebbet, U - U - - - U - - Talán ezt: ölj meg! tán ezt, hogy: szeress! U - - - - - - - U -
| 11
10
4
10
11
10
11
10
11
9
10
|
|