Már jó utat bejártam,
- - U - U - -
Térdig kopott a lábam,
- - U - U - -
Hej, Élet, hallod-e?
U - - - U U
Vadont jártam sokáig,
U - - - U --
S nem rózsában bokáig,
- - - - U --
Még nem sokallod-e?
- - U - U U
Vad voltál, furcsa Élet,
- - - - U - -
Birokra kelni véled
U - U - U - -
Fog kellett és köröm,
- - - - U -
Kis részem a kenyérből
- - U U U - -
Ritkán adtad tenyérből,
- - - - U - -
Kevés volt az öröm.
U - - U U U
S ha volt is benne részem,
U - - - U - -
Vidáman és merészen
U - U - U - -
Nem kaptam semmi jón,
- - - - U -
Én mindig úgy keringtem,
- - U - U - -
Mint bokszoló a ringben,
- - U - U - U
Örök-gyanakodón.
U - U U U -
Bölcsebb lettem s erősebb,
- - - - U - -
De a szivem merő seb,
U U U - U - -
Csodákért vívni kár -
U - - - U -
Már hetyke ölre véled
- - U - U - -
Nem szállok én ki, Élet,
- - U - U - -
Jobb, hagyjuk abba már!
- - U - U -
Utadból félre vágtam,
U - - - U - -
Vén csend ormára hágtam;
- - - - U - -
Nap süt; pihenni jó;
- - U - U -
Ragyog a szirt kopárja,
U U U - U - U
Enyém késő gyopárja,
U - - - U - U
A rezignáció.
U U - - U-
| A
A
B
C
C
B
| 7
7
6
7
7
6
| | A
A
B
C
C
B
| 7
7
6
7
7
6
| | A
A
B
C
C
B
| 7
7
6
7
7
6
| | A
A
B
C
C
B
| 7
7
6
7
7
6
| | A
A
B
C
C
B
| 7
7
6
7
7
6
| | | |
|
Alliteráció
|