Bozzai Pál

Kisirtam könnyeim...

Kisirtam könnyeim,
Kiontám vérem,
Ifju kedvesemért
A csatatéren.

Látám őt küzdeni
Nappal és éjjel
Téren és halmokon
Vad ellenével.

Látám szép zászlaját
Keverve porba,
Fegyverét, díszeit
Összetiporva.

S megroncsolt tagjain
A pihegőnek,
Nyeritve száguldtak
A hadi mének.

Látám őt élete
Végórájában,
Véres kezekkel és
Halvány orczával.

S mikor bús ajkai
Halált nyögének,
Hallám öröm-dalát
Az ellenségnek.

Körülte a népek
Gyültek halomba,
Félvilágra szólt a
Halotti pompa.

És nem foghatám föl
Hanyatló térdét,
Sem sürü sebének
Kiomló vérét.

Eljött a nemezis
Megcsalt bolondja
S a martyr-koszorút
Fejére nyomta!