Szerző

Móra László

pedagógus, iskolaigazgató, író, költő és lapszerkesztő

1890. október 20. — 1944. december 29.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 81 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2024. május 30.

Megosztás

Címkék

Móra László

Anyám

Amikor bánat égeti lelkem
S elfojtott sirás didereg bennem:
Egy kéz nyul’ felém a messzeségből,
Hogy megöleljen.

Hogyha az élet néha rámbókol
S szüretelek az örömből, jóból:
Meleg jósággal hosszan, boldogan
Homlokon csókol.

Amikor munka görnyeszti testem,
Hogy kenyerünket nap-nap megkeressem:
Hite és csókja megérint titkon.
Hogy el ne essem.

Bármit teszek és bármit mond a szám,
És bármit mér az élet sorsa rám,
Megérzi lelkem mindig s mindenütt:
Velem vagy, Anyám!

Velem vagy éjjel, napok hajnalán,
Megosztozol a lelkem bubaján,
— megáldott, örök, szent jóságodért
Áldalak, Anyám!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!