Szerző

Ambrozovics Dezső

újságíró, író és műfordító

1864. február 24. — 1919. január 17.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 86 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2024. április 15.

Megosztás

Címkék

Ambrozovics Dezső

El innen, el!

El innen, el!
Ki a szabadba vágyom én,
Hol nincsenek rideg falak,
S csapongva száll az ég felé
A képzelet, ha szárnyra kap!
Hol nincs utamban a tömeg,
Melynek zaja kijózanít,
És elriasztja a szívem
Derült, mosolygó álmait!
El innen, el!
Ki a szabadba vágyom én,
A hol előttem a világ,
S a merre a szemem tekint,
Mind, mind enyém a sok virág!
A hol az ég azúr ívén
Libegve szálló fellegek
Még akkor is mosolyganak,
Ha szürke könnyet ejtenek!
El innen el!
Ki a szabadba vágyom én,
A hol a lelkem is szabad,
Hol fészkiben madár dalol,
S sziklák ölén forrás fakad!
Hol tiszta ég borul reám,
S hol a nap is szebben ragyog,
Fejemre hinti sugarát,
S én majd, hogy el nem olvadó.
El innen, el!
Ki a szabadba vágyom én,
A hol szabad a gondolat,
A hol virágok illata
Legyezgeti az arcomat!
A hol járatlan utakon
El-elbolyongok egymagam,
S a fűszeres, a tiszta lég
Megoldja néma ajakam!
El innen, el!
Ki a szabadba vágyóm én,
Hol szívem újra lángra gyúl,
A hol a friss szellő nyomán
Minden bilincs a porba hull!
Hol álmodó lombok között
Ébren csak én magam vagyok,
Ki a szabadba vágyom én,
Mert ott születnek a dalok!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!