Szerző

Zsolt Béla

író, költő, újságíró és politikus

1895. január 8. — 1949. február 6.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 109 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2024. március 28.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölték (4)

Zsolt Béla

Elmegyek, elmegyek

Elmegyek, elmegyek
Nem bontok itt sátrat.
Aki nálam bátrabb
Verjen itt gyökeret,
Verjen mély gyökeret,
Nőjjön és tenyésszen,
Férgen és penészen,
Ága, lombja vesszen:
Elmegyek, elmegyek
Csak ez a nagy erdő
Egyszer eleresszen.

Elmegyek, elmegyek,
Majd ha a hold elfogy,
Vagy ha majd megtelik:
Estétől reggelig
Hült helyem se lelik!
Egyszer volt egy erdő,
Megindult az erdő:
Elmegyek, elmegyek
Hogy csoda kell is!
Valami szél támad,
Valami varázslat
Valahova elvisz.

Elmegyek, elmegyek
Később vagy hamarabb,
Nevelő földemből
Kitépem magamat.
Elmegyek, elmegyek
Tán jó leszek másnak:
Kufár ülepére
Csattogó korbácsnak,
Vagy talán nyeléül
Sujtó kalapácsnak!
Tán kellek az ácsnak
S ha nem kellek másnak:
Jó leszek a tűzre
Lobbantó forgácsnak!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!