Szerző

Zsolt Béla

író, költő, újságíró és politikus

1895. január 8. — 1949. február 6.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 132 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2024. március 28.

Megosztás

Címkék

Zsolt Béla

Nyári vihar a lainzi vadaskertben

Gyanútlan őzikék legelnek
Az égen kék kakukfüvet.

Az ordasarcú, fürge felleg
Az árva nyáj felé üget.

Kinyúl a hegy szederjes ormán
Vicsorgat és kétlábra áll.

Mig ugrik, kén süvít ki orrán
És százfelé fut szét a nyáj.

A kastélyon a sárga bádog
Még villogtatja a napot.

Egy ablakot a szél bevágott,
Közel a villám lecsapott.

Százéves tölgy zuhan halottan,
Már az eső is lánggal ég.

A lucskos ablak félve koppan,
Az erdőben kaszál a jég.

Tíz perc, a nap mohón kisiklik,
Toronyra, hegyre felszalad.

Lenn tébolyúlt motorbiciklik
Dagasztják a kevés sarat,

Holnap vasárnap lesz, robogva
Röpítik a polgárokat,

Hátul nők ülnek, kurta szoknya
Csupasz combjukra rátapad.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!