Vezércikket ír Lengyel Zoltán
U - - U - - - - -
(Hogy odafennt is meghallják tán?)
U U U - - - - - -
Amelynek az a jelszava:
U - U U U - U U
Hogy hazánk egy nagy körtefa.
- U - - - - U U
Kemény körte terem a vén fán,
U - - U U U U - -
S hiába is puhitják szalmán,
U- U - U - - - -
Jobbat, mért s hogy teremne hát,
- - - - U - U -
Ha rosszul ápolják a fát?
U - U - - - U -
Teljesitsétek minden vágyát,
- U - - - - - - -
Adjatok napfényt, esőt, trágyát,
- U - - - U - - -
S édes körtét terem a fa,
- - - - U U U U
- Ez Lengyel Zoltán végszava.
- - - - - - U U
Az "Ur" válaszolni majd így fog:
U - - U - U - - -
Kivánságtok együtt nagyon sok;
U - - U U - U - -
Trágyát azt mindjárt adhatok,
- - - - - - U U
A többire meg - várjatok.
U - U U - - U U
| A
A
B
C
| 9
9
8
8
| | A
A
B
B
| 9
9
8
8
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 9
9
8
8
| ^ Páros rím
| A
B
B
B
| 9
9
8
8
| | | |
|
|